A horvát turizmus nem csak a tengerről és a napsütésről szól, hanem az emberekről, a hagyományokról, a kultúráról, a gasztronómiáról is... A látogatónak kapcsolatot kell éreznie a helyi lakossággal és a meglátogatott úti céllal, és gasztro történet Nagyon fontos az élelmiszertermék származási helyének régiójának identitásának erősítésében.
A turizmusban elengedhetetlen a minőségi hazai élelmiszerek. Amikor egy régióba érkezünk, szeretnénk érezni, mi jellemző rá, mi határozza meg az ott élő embereket és egy adott helyet. Ha odaérünk, hogy pl. Gorski Kotar, mit fogunk benne keresni?
Élelmiszertermékekből, nagyon valószínű Goran édesem.
Ez az egyik legjobb példa arra, hogy egy élelmiszertermék hogyan kapcsolódik a származási régiójához – pontosan azért, mert Gorski Kotarból és mert Medunból származik, és azért is, mert… a származási védjegy védelme európai szinten.
Ez egy különleges mézfajta, amely nem mindenhol kapható. Ezért nem meglepő, hogy a piacon magas áron kapható.
Mézharmat
A goranski medunt az őshonos méhek állítják elő a mézharmatból, egy édes nedvből, amelyet rovarok, leggyakrabban levéltetvek termelnek.
Csőrükkel átszúrják a növényi szöveteket, és behatolnak zöldséglevek amelyből anyagokat használnak fel, majd a mézharmatot kiűzik a szervezetből. A méhek saját, speciális anyagaikat adják a begyűjtött mézharmathoz.
Természetesen ez a méz csak egy a régió jellegzetességeit tükröző elemek közül, mivel a Gorski kotar számos más terméket is kínál, mindenekelőtt gyönyörű természetet és tiszta levegőt.
A Goranski medun régóta ismert – mára márka – amit az ára is alátámaszt.
A méhészetet azonban nem szabad kizárólag a méztermelésen keresztül szemlélni és értékelni, mert a méz mellett más méhészeti termékek is léteznek, valamint nagyon fontos méhészeti szolgáltatások. A beporzás az egyik legfontosabb.
Méhek Világnapja
Ma, Május 20, a Méhek Világnapját ünnepeljük, a kicsi és értékes élőlényeket, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák fenntartásában.
A méhek a Föld legnagyobb beporzói, és becslések szerint az emberiség élelmiszer-szükségletének egyharmada az általuk végzett beporzástól függ.
Ez az egyetlen rovar, amely olyan táplálékot termel, amelyet az emberek is fogyasztanak, és legalább 150 millió éve ugyanígy termelik a mézet. Nektár és pollen gyűjtésekor a méhek naponta körülbelül 1000 virágot látogatnak meg.
Ennek a dátumnak a kihirdetését kezdeményezte Slovenija mert 20. május 1734-án született Anton Janša, híres szlovén méhész, a modern méhészet úttörője. Ezenkívül május egy olyan hónap, amelyben a méhek és a természet gyors fejlődésen megy keresztül.
Anton Jansa Korának egyik legnagyobb méhszakértőjeként ismerték, amelyben élt és dolgozott. Már a császári Ausztria idején megerősítette méhészeti és krajnai méhészeti ismereteit.
Nevezetesen, az ő "Beszélgetés a méhek születéséről„Az 1771-ből származó” világszerte úttörő munkának számít a méhészet területén.
Biodiverzitás és ökotermékek
A beporzók megőrzik a biológiai sokféleséget, ezt a kifejezést leggyakrabban a növényekkel hozzák összefüggésbe, és a bolygónkon élő élet fennmaradása hozzájuk kötődik. Nincsenek növények beporzók nélkül: lepkék, dongók, méhek, legyek, madarak, denevérek és néhány más apró emlős.
Beporzók nélkül a tájaink, az étrendünk és az általunk ismert élet is súlyos veszélybe kerülne.
Tekintettel a beporzásban betöltött kulcsfontosságú szerepükre, a méhek rendkívül fontosak a mezőgazdaságban, és következésképpen a turizmusban is. Azt is megemlítsük, hogy a saját termékek marketingjének egyik jobb módja az, agroturizmus, és ha már biotermékekről is van szó, a történet szebb nem is lehetne.
Borítókép: Kufner Blanka
