*Tomislav Beronić utazó és író több mint 50 blogot írt a Turističke priče dosad portálon, és gyakran együttműködik más kutatókkal utazásai és kutatásai során. Az egyik az Goran Majetic aki azt írja a portálon Az ébredező óriás, akivel Beronić többek között a Slunj környéki blagaji glagolita Szent János templomot fedezte fel. Ezt a történetet a szerző engedélyével újra közzétesszük a Budni div portálról:
***
Egy évvel később folytatódott a Slunj környéki blagaji középkori glagolita Szent János-templom helyének és esetleges alapmaradványainak keresése, amelyet a Budni Div portál kutatói 2022-ben kezdtek kutatni. Célja volt a Korana folyó jobb partja mentén elterülő falvak bekerítése, amely 1864-től Koransko Selo néven szerepel az Osztrák Birodalom kataszteri térképén.
A falu a Korana folyó jobb partján található, azon a ponton, ahol a folyó szurdoka széles öbölbe fordul (a folyó medrével párhuzamos síkság), körülbelül egy kilométerre Blagaj középkori erődvárosának romjaitól. A folyamatos keresés első napján férjemmel, Martinnal érkeztem oda. Az autót egy füves fennsíkon hagytuk, körülbelül fél kilométerre a falutól északra. A fennsíkot egy nyugat felé tartó kavicsos út közelíti meg, amely a Karlovac – Slunj állami útról (D1) a lapovaci „Lukoil” benzinkútnál ágazik el. Csak egy kilométer az út azon az úton, ahol leparkoltunk. A "Fehér" út innen húzódik dél felé, ereszkedik le, és egyre közelebb kerül a Korana folyó partjához, és végül pontosan abban a falucskában ér véget, amelyre vágytunk.
Egy szép őszi délutánon egy laza sétát tettünk, alig 15 perc alatt elértük a falut. A bal oldali úton, a faluba belépés előtt kb 150 méterrel egy jól karbantartott forrást láttunk, ahol hűs, iható vízzel frissítettük magunkat. A faluba érve több elszórt kisebb házat láttunk, melyeket nyaralónak használnak. Az egyikben, a Koranához legközelebbiben találtuk meg a tulajdonosokat, akiktől megkérdeztük, tudnak-e a közelben régi romokról, esetleg a crkvina nevű helyről. Kiderült azonban, hogy nem bennszülöttek, hanem alkalmi lakosok az általuk egyszerűen Blagajnak nevezett falucskában (a legtöbben nem ismerik a régi nevet), akik csak néhány éve lettek lakók. Ezért kérdésünkre egyikük sem tudott válaszolni, ehelyett azt javasolta, hogy látogassuk meg a közeli malmok maradványait. Valóban, a közelben, a folyó mindkét partján láthatók az egykori vízimalmok többé-kevésbé romos kőfalai.
Úgy gondoltuk, hogy egy kellemes szombat délután a Korana-szurdok gyönyörű kilátásával, a közeli kikötővel és az erdős lejtőkkel zárul, valamint a vízesésekben és zuhatagokban zúgó víz hallgatásának örömében. Visszafelé azonban megálltunk egy félreeső, nagy faháznál, amely közvetlenül egy varázslatos vízesés fölött található, és vendégfogadásra is alkalmas. A kíváncsiság vonzott minket, hogy körülnézzünk ebben a gyönyörű épületben, amikor egy jármű jött és megállt az ingatlan szélén. A férfi, aki kikerült belőle, a nyaraló tulajdonosa volt, aki kedvesen felajánlotta, hogy megmutatja nekünk az ingatlant. Mi természetesen készséggel eleget tettünk a meghívásnak, és vendéglátónk vezetésével "kiszippantottuk" a ház harmonikusan rendezett környezetét, majd leültünk egy csésze beszélgetésre.
A "Rooms S&I Korana" birtok és nyaraló tulajdonosai Ivica és Snježana Stanišić, eredetileg a közeli Pavlovacból származnak. Még 2000-ben vásárolták meg az ingatlant, és azóta fokozatosan a turisták igazi kis paradicsomává alakították, és folyamatosan finomítják. A makadámút utolsó néhány száz métere, amelyen végigsétáltunk a faluig, nagyrészt nekik köszönhetően felszakadt és betelt. Tavasztól őszig, amikor a Korana vízszintje mérsékelt, kenutúrákat kínálnak a Slunj melletti Rastokból a folyásirányban birtokukra. A turisztikai információk után a környék történetéről, azon belül is a középkori Sveti Ivan templomról beszélgettünk.
Ivica Stanišić elmondta, hogy maradványai egy ligetben találhatók, körülbelül 50 méterrel az általa és a feleségével éppen kertészkedő kert felett, közel ott, ahol az autót leparkoltuk. Hozzátette: a templomrom az Amerikában élő Marko Obranović tulajdonában lévő telken található. Vendéglátónk felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran járt az ingatlan környékére, és a közeli erdőkben, ligetekben, réteken máshol nem volt hasonló kőmaradvány. A hagyomány pedig – mondta – arról tanúskodik, hogy a keresett templom közvetlenül az ő kertje mellett volt. Miután elköszöntünk vendéglátónktól, visszatértünk a kocsihoz, az imént kapott utasításokat követve, egy szelíd domb tetején húzódó liget felé vettük az irányt, melyben száraz kőkerítést találtunk, az azt körülvevő tér közepén pedig romos falak.
E falmaradványok mérete és nyugat-keleti iránya arra utal, hogy valóban ott állhatott a keresett templom. Több fotót is készítettünk az ott maradt épületromokról és a környező száraz kőfalról. Az útról hazatérve meglátogattuk a krnjaki Beronić családot, Tomislavot, Biserkát és lányukat, Dorát, akikkel megbeszéltük, hogy már másnap, október 8-án, vasárnap folytatjuk a kutatást. Az újabb szép napnak köszönhetően ez a kirándulás sikeres volt. Tomislav Beronic Egy machetével csak a növényzetet takarította el, amely elrejtette a romos épület többi részét. A munka elvégzése után azt láttuk, hogy a falmaradványok néhány helyen két méter fölé emelkedtek. Természetesen a falak körüli katonai zöldítés eltávolítása után könnyebben és jobban lefényképezhetőek lettek volna.
Az utazásról hazatérve, még aznap este Tomislav Beronić személyes Facebook-profiljában hangsúlyozta:
- Ma már egészen biztosak vagyunk abban, hogy Radoslav Lopašić történész pontosan ezt a templomot említi „A Kupa és Korana körül – Topográfiai és történelmi vázlatok” című könyvében, a Blagaj című, 1895-ben megjelent könyvében. A Szent János-templom, mint minden más templom az akkori középkori Gorička megye ezen részén, glagolita volt, aminek írásos nyomai vannak. Ez egy még jól látható szakrális tér, több mint egy-két és fél méter magas oldalfalakkal, ahol a humuszréteg valószínűleg egy méter mély lehet, így a jövőbeni ásatásoknak lenne mit felfedezni.
Az épület kelet-nyugati tájolású. A szentély a keleti oldalon található, mérete körülbelül 4 x 4 méter. Lehetséges, hogy félkör alakú volt, de ezt csak az ásatások tudták biztosan megállapítani. A templom középső hajója körülbelül 8 méter, egy esetleges oromfal vagy valamilyen lombkorona külső fala pedig körülbelül 5-6 méter hosszú volt. Minden oldalon annyi falat láthatsz. Az egész épület körül szépen kirajzolódó külső fal a vastagságából ítélve kerítés volt, és nem zárnám ki, hogy ezen belül is voltak sírok, nevezzük ennek a cikknek a szempontjából - udvari területnek. De ezt a régészekre bízzuk. Küldetésünket egy gránitlap elhelyezésével zártuk (nagy köszönet a Duga Resa-i Klesartstvo Butoracnak, hogy követ adományozott az ilyen akciókhoz), amelyre glagolita és latin nyelven felírtuk a templom címadó nevét.
A Korana folyótól mindössze 200 méterre lévő Blagajban található épület felkeresett romjai nagy valószínűséggel a középkori glagolita Szent János-templomnak felelnek meg. A történészek és régészek feladata, hogy megfelelő kutatásokat és ásatásokat végezzenek, amelyek megerősítik vagy elutasítják ezt a feltételezést. Végül érdemes megjegyezni, hogy a vasárnapi kiránduláson egy blagaji turistaingatlan tulajdonosával, Ivica Stanišićtyal is összebarátkoztunk a nyaralója melletti Korana folyó feletti teraszon.
Ezen kívül körülbelül másfél kilométert sétáltunk a réteken – a folyó jobb partjának kikötőiben, lefelé egészen Veljunig és vissza, egy másik kivételes kulturális és történelmi emléket keresve. Ez az építkezés valamilyen módon kapcsolódott a szóban forgó templomhoz. Vendéglátónk ismét segített nekünk "elvezetni" ennek az épületnek a megfelelő helyére. Hogy pontosan milyen épületről van szó, azt azonban a kutatás megismétlése után közöljük, remélhetőleg a téli időszakban, amikor a megtekintését, fényképezését, mérését a legkevésbé zavarja majd a környező növényzet.
Szerző: Goran Majetic, szabadúszó kutató
Forrás: Az ébredező óriás
***
Tomislav Beronic
Glagolita Cirill és Metód előtt
Ingyenes kutatás a glagolita ábécé illír eredetéről.
-
Rendelje meg Tomislav Beronić Glagolita Cirill és Metód előtt című könyvét. A könyv elérhető a címen CSATLAKOZÓK
