A húsvétot a legnagyobb keresztény ünnep megünneplésével azonosítjuk. Sokan a tavasz beköszöntének és az új kezdetek ünnepének tekintik ezt az ünnepet. Zágráb megye egyike azoknak, ahol az emberek még mindig a földből élnek és gondosan ápolják a hagyományokat. A húsvét pedig megfelelő alkalom arra, hogy Zágráb gazdag népi örökségét bemutassuk a látogatóknak.
Fotó: Višnja Huzjak
Bármelyik részébe tekint is Zágráb környékén az idei ünnepi szezonban, biztos lehet benne, hogy öröm és bőség fogad majd, de szerényen és hitelesen.
Számos népszokás kapcsolódik az egész horvátországi nagyhéthez. Virágvasárnapon így viszik a templomba az olajágat. A metropolisz körüli vidéki helyeken régebben felszentelésre használták somfa, fűz vagy fagyöngy gallyai amelyet aztán a házra helyeznének, hogy megvédjék a viharoktól.
Nagycsütörtökön kezdődne Három nap húsvét, és minden munka leáll a területen. Úgy tartották, hogy aki nagycsütörtökön friss zöldséget és salátát eszik, az a tavasz erejét hozza magába. Ugyanis azt mondják, hogy egyes vidékeken azt hitték, hogy ebben az esetben egész évre lesz elég jólét és pénz.
A nagyszombat este "vuzmicával" szokta összegyűjteni a helyieket
Sok régióban, Nagycsütörtök varázslatos és gyógyító erőt tulajdonított a víznek, azt hitték, hogy aki a csengőkötés pillanatában megmosakodik, az örökké szép lesz, és minden bőrproblémát "eltávolíthat". Bár az egész hét a húsvét beköszöntére való előkészületekkel telt, minden esemény fénypontja a nagyszombat volt.
Velika Mlaka – virágáldás Virágvasárnap, 03. április 1966-án.
Fotó: Višnja Huzjak
A háziasszonyok ezután elkészítették az összes megfelelő ételt, és az ételes kosarat az áldásra vitték. Este a hívek a húsvéti virrasztásra gyülekeztek, és helyenként különleges máglyát gyújtottak, a vuzmicát.
Az írókönyveket ősidők óta díszítik viasszal, de hagyma- és csalánhéjjal is
Húsvétkor az egész család összegyűlik az asztal körül egy ünnepi ebédre, a húsvéti kenyér pedig különleges helyet foglal el az asztalon, gyakran tojásos fonat formájában. A kötelező levesen kívül van még sonka, torma, mogyoróhagyma és retek, babsaláta, sütemények, például mákos, diós vagy kuglóf.
A húsvét elképzelhetetlen húsvéti tojás nélkül, festett tojás régimódi módon - hagymahéjjal, céklával, csalánnal és más praktikus természetes eszközökkel. Ráadásul a húsvéti tojásokat már akkor is, mint egyeseknél ma is, viasszal, szövettel, gyöngyökkel, különféle virág- vagy levélmintákkal és hasonló kreatív technikákkal díszítették.
Velika Mlaka - ételáldás 17. április 1965-én, nagyszombaton. nem. 41
Fotós dokumentáció: Turopolje Múzeum, szerző Višnja Huzjak
Egy kis jóindulattal és minőségi házi alapanyagokból Ön is elkészítheti a jellegzetes Zágráb megyei húsvéti ételeket, mint például a pintát, a diótortát, a sonkát kenyérben és a házi tormaszószt. Recepteket keressen a címen CSATLAKOZÓK.