Bár Eszék a szívük, Szlavónia és Baranja sokkal több. Elbűvölő nemesek, erődépítők, nagy hódítók és udvarhölgyek meséi a kiindulópont e vidék sok rejtett szegletének felfedezéséhez. Ezért tegyen térképet az utazótáskájába (vagy egyszerűen töltse fel az akkumulátort okostelefon) és hajrá, Szlavónia és Baranje vára vár rád!
A 18. század elejétől az osztrák uralkodók a termékeny szláv területeket különböző nemesi családokhoz rendelték. A földben gazdag feudális birtokok sora jött létre, amelyek középpontjában vidéki kastélyok és uradalmak állnak. Bár messze van Bécstől, itt próbálunk lépést tartani a Habsburg Monarchia központjában uralkodó életmóddal. A palota szalonjai, a szlavóniai urak találkozóhelyei tele vannak vadásztrófeákkal és trófeafegyverekkel. A hölgyek és gyerekek napjait töltő szalonok viszont tele vannak kottákkal, hangszerekkel, családi könyvtárak polcaival.
Szlavónia és Baranya vára Donji Miholjectől és Valpovo-tól Našicéig és Erdutig terjed. Ezekben a vidéki nemesség a politikáról, a gazdaságról és a vadászatról, de a művészetről, az oktatásról és a mezőgazdaságról is tárgyalt. Ezen a területen kiemelkednek az egyes uradalmak. Például a szinte egész Baranyát elfoglaló, 1697-től napjainkig folyamatosan működő Beljsko a 18. és 19. század folyamán az akkori egész Magyarország egyik legtermékenyebb birtokává nőtte ki magát.
Kastélyok Szlavóniában
Našice, Eszéktől mintegy ötven kilométerre nyugatra fekvő kisváros Szlavónia egyik leggazdagabb kulturális emlékeivel rendelkező hely. Itt középkori templomok és kolostorok nyomai, lenyűgöző uradalmi kastélyok és a kevés angol park egyike található Szlavónia talaján. De távol áll attól, hogy Našić öröksége csak mozdíthatatlan. 40 éve működik itt egy művészi kerámia telep, amelyet Hinko Juhn (1891-1940), a közeli podgorači szobrászról, a modern horvát kerámiaművészet megalapítójáról neveztek el.
Még híresebb az első horvát női zeneszerző, Dora Pejačević (1885-1923) emléke. Alkotói inspirációját valószínűleg nem vette el a késő barokk családi kastély kertjének mamutfák, ginkgo és vadgesztenye koronáiban fürdő környezete. Ma a Pejačević-kastélyban található a Natív Múzeum, ahol felfedezheti a helyi etnológiai gyűjteményt, és többet megtudhat Našić régió történetéről.
A régi szép középkor szerelmesei, álljanak meg a našicei Martin településen! Közel 800 éves, Horvátország egyetlen fennmaradt templomos temploma.
Míg Našice egy olyan területet foglal el, ahol a síkság fokozatosan Krndije dombjaivá változik, 30 kilométerre északra, addig Donji Miholjac 1906%-ban az alföld tulajdona, és a Dráva folyó első helye, amely nagy folyami hajókkal megközelíthető. Itt is van egy nyilvános angol park és egy kastély, a legfiatalabb Szlavóniában. 1901-ban készült el, állítólag azért építették, mert Mailáth gróf megígérte Franjo Josip császárnak XNUMX-es szlavóniai látogatása alkalmával, hogy legközelebb egy vadászkastély fogadja Miholjecen. Mondták – kész!
Egy épület, amely egy portálra hasonlít Meseország, sok trófea és ajándéktárgy található Afrikából és Ázsiából, fényűző dekoratív asztalos-, stukkó- és kerítésekkel díszítve. Ennek ellenére a szerencse akart Ferenc József mindezt inkább Donji Miholjac városvezetésének munkatársai élvezik, amelynek székhelye ma van.
Ikervárosok
Valpovo húsz kilométerre fekszik Miholjectől délkeletre. Az egyik legrégebbi szlavóniai város, és azon kevesek egyike, ahol középkori tárgyi örökséget őriztek. A 18. és 19. században itt épült a von Prandau család barokk-klasszicista kastélya, a középkori erőd nyomán. A 19. század eleji stílusok és korszakok érdekes építészeti kombinációját egy nagy angol park is fokozza. Ugyanakkor ez a jelek szerint a jól ismert szlavóniai gyászból keletkezett.
Miután 1801 újév napján váratlan "építési tevékenység" történt vele - tűzvész a kastélyban - von Prandau báró úgy döntött, hogy a felújított épület nemcsak szebb, hanem "zöldebb" is lesz. Az újonnan parkosított gyep a horvátországi parképítészet egyik legértékesebb példája lesz. A 19. század végén az egész épületegyüttes a Normann család kezébe került, innen ered jelenlegi neve is – Prandau-Normann kastély.
Valpovo testvérvárosa és örök riválisa nincs messze Belišćétől. Belišće idősebb szomszédjával ellentétben az iparosodás gyermeke, a 19. század végén tervezett település, amelyet a környező erdők kiaknázására terveztek. A Gutmann család munkája révén ez a város ipari központtá fejlődött, amely a mai napig megmaradt. De félreértés ne essék: Belišće nem csak gyári kémények és gőzgépek. Hogy Gutmannék jól jártak itt, meg fog győzni a kiváltó ok szelfi az azonos nevű reprezentatív palota előtt. A munkások nyilvánvalóan szerényebben éltek, amit a legjobban érezhet, ha felkeresi az utcát, ahol hét, 19. század végi munkásház áll fenn.
Bár a hivatalos címük az áll, és mennyiben különbözik az SH Gutmann's Wreath-től, Pekmez-ulica néven is keresheti őket. Lakosai ugyanis az udvarukban bodza lekvárt főztek, aminek illata ellenállhatatlanul elterjedt az egész városban. Az egyetlen dolog, ami jobban megrészegíti Belišće lakosságát, mint ez az édes emlék, az az ő és a mi Matija Ljubek kajakos és a legdíszítettebb horvát férfi olimpikon emléke.
///Szláv specialitások: Hol nő a kulen's seki?
Baranyai kastélyok
Belišće felől jobbról áttérünk a Dráva bal partjára. Baranyában járunk, Horvátország egyik legvonzóbb vadászturisztikai célpontjában. Még a régi vadászrajongók is tudták. Így Savoyai Jenő (1663-1736), a hadvezér, aki a Habsburgok megbízásából Magyarországot és Szlavóniát elfoglalta az oszmánoktól, az Eszéktől tíz kilométerre fekvő Bilje községben vadászkastélyt építtetett az év elején. a 18. század, amely egyben a korábban említett belji uradalom székhelye is volt (Eugene kitüntetése háborús érdemekért).
A 20. század elején Biljétől északkeletre, közelebb a Dunához egy másik vadászati "cseka" épült az arisztokraták számára - a Tikveš vadászkastély. Beléptek a Habsburgok, a Karađorđevićek és a kommunista "monarcha", Josip Broz Tito. A vadperkelt, a vadászgulyásleves vagy a baranyai szarvasok kenyérgombóccal nem hagytak közömbösen az uralkodók közül. Ugyanez igaz volt a vendégeikre is. A pletykák szerint még Sophia Loren is abbahagyta a diétát a baranyai vadászati finomságok miatt.
És ezért a végén meghívjuk Önt Horvátország keleti részére. Legyen Szlavónia és Baranje vára a felfedezés kiindulópontja. Hódítsa meg a sík és dombos vidéket, fedezze fel a tölgyeseket, kukkantson be a parkokba és rétekbe, és fedezze fel a szlavóniai-baranyai uradalmak élethangulatát.
Borítókép: Prandau-Normann kastély belseje, Valpovo, szerző: Saša Pjanić, HTZ archívum és Eszék-Baranja megyei Idegenforgalmi Közösség
