Régi jó szokások: Szalma és morzsa a termékeny évre, karácsonyi guggolás, fekvés és csillagnézés

Az ünnepek alatt vannak olyan szokások, amelyeket mindannyian követünk, annyira megszoktuk őket, hogy már nem is gondolkodunk azon, hogy honnan és miért származnak. Karácsonyi búza, adventi koszorú, fenyődíszek, ajándékok ... És ezek korábban csak furcsa népszokások voltak, amelyek lassan a közepüktől a globális terjedésig haladtak. A szokások régi szokások és rituálék, amelyek mélyen gyökereznek egy régió örökségében, és ezeket nemzedékről nemzedékre megőrzik és továbbadják. Zágráb megyében a néphagyomány még mindig él, és minden régió gondosan ápolja identitását. Ez különösen megmutatkozik a régi ünnepi szokásokban, amelyek emlékeztetnek a karácsony igazi, ősértékeire, amelyek egyesítik a családot, de a helyi közösséget is. Változatos és érdekes ünnepi szokások minden részből Zágráb környékén a gazdag örökség tükre és tanúja ennek a hazának a múltjának, nemcsak a romantikus folklórnak. Találkozzunk néhányukkal ...

KARÁCSONYI KINCH

Szamoborban és környékén az otthont az ünnepekre egy kinč nevű díszítéssel díszítették, amelyet a család maguk készítettek. Színes krepp papír ékszerek, többnyire virágok és láncok formájában, magyal- vagy lucfenyőágakra helyezték, almával, színes dióval és hasonló díszekkel együtt, hogy minden az asztal fölötti gerendára legyen akasztva. A karácsonyi torta köré krepppapírból készült virágcsokor került, simkéntbol termékenység, egészség és jólét.

SZALMA BEMUTATÁSA

Zágráb körül sok helyen, karácsony estéje előtt a főnök szalmát hozott a házba, és megfelelő áldást adott, mint például: "Bukott Jézus és Mária ezen az új nyáron, adjon Isten csikókat, borjakat, pókokat, libákat, gereblyéket, pizzákat, térdekkel teli gyerekeket, békét és Isten áldását." Szalmát tettek az asztal alá, és Iván-ünnepre, azaz Ivanuševón vagy Januševón a főnök elment vele díszíteni a gyümölcsfákat, hogy bolegy gólya. Valahol szalmát tettek a mezőre, a disznóólba, a tyúkok alá, a jószágoknak adták a takarmányba, és jégeső ellen felgyújtották, mindezt azért, hogy jólétet hozzon és megvédje a háztartást.

KARÁCSONYI TORTA

Kis kerek a karácsonyi kenyér karácsonytól a három király ünnepéig állt az asztalon. A maradék tésztából tizenkét golyót formáztunk és körbe rendeztük őket. A közepére egy tésztából készült keresztet vagy tyúk alakú tésztát tettek, amely simbolizira év, míg a golyók a tojásokat képviselik, amelyek viszont simbolaz év hónapjaiban megevett. Ha az összes kenyeret meg kellett enni, mielőtt az asszony újabb kenyeret hozott volna az asztalra, a karácsony volt az, ami gondoskodott arról, hogy soha ne fordulhasson elő, hogy nincs kenyér az asztalon. Mert ha karácsony minden napján kenyér van az asztalon - az év minden napján lesz belőle elég.

NÉPMETOROLÓGIA

Szent Lucia ünnepén megkezdődött a visszaszámlálás a karácsonyra. Az időjárást minden nap rögzítették, és a karácsonyig tartó tizenkét nap időjárási jelentését a következőnek vették az időjárás előrejelzése tizenkét hónap múlva következő év. Ezeket a jegyzeteket rózsafüzérnek hívták.

Az időjárás előrejelzése ívek segítségével is érdekes. Szilveszter éjjelén tizenkét lilahagymahéj sorakozna az asztalon. Minden héjba sót tettek, és mindegyiknek az év egy hónapjára nevet adtak. A sóhéjak reggelig álltak, és az, amelyben volt nedves só bejelentette, hogy egész hónapban ilyen lesz a következő évben.

TÖRÖKORSZÁG KARÁCSONYRA, PÓK AZ ÚJ ÉVRE

Az újévet kevésbé ünnepélyesen ünnepelték, mint a karácsonyt. Azonban ügyeltek arra, hogy aznap sült malacot egyenek. Azt hitték pókot kell ennie, mert előre ordít, tehát a jövő előtt áll, amelyet az új év hoz. A baromfit egyáltalán nem eszi meg, ami lábával pengeti és rontja a gazdaságot. A pulykát az év vége előtt megeszik, mert hátrafelé ás, tehát minden rosszat otthagy az óévben.

SZALMA ÉS Zúzódások egy gyümölcsös évig

Turpopolje egyes részein karácsony estéjén vacsora után mindenki jelen van szalmát húztak az asztal alá. Mindenkinek nézegetés nélkül ki kellett húznia egy szalmaszálat. Akinek a szalma volt a leghosszabb, a következő évben lenvet kellett vetnie, mert úgy gondolják, hogy az nő a leghosszabb. A kivont szalmát a kép mögötti falra ragasztották, és vetésig tartották. Vacsora után a háziasszony felvette a morzsákat - morzsák az asztaltól. Tárolta és addig tartotta őket, amíg az első fiókák tavasszal kikeltek, így etette velük ezeket a morzsákat, hogy jól haladjanak. Úgy gondolták, hogy ezek a morzsák áldottak.

SZERETŐ JELENTÉSEK

Valahol az volt a szokás, hogy a nőtlen lányok tizenhárom feljegyzést írtak Szent Lúcia napjára, a karácsonyra való felkészülés kezdetére, és mindegyikre egy fiatalember nevét. Minden nap vannak karácsonyra egy bontatlan papírt dobtak a tűzbe. Éjfél után kinyílt az utolsó papírdarab. A tizenharmadik fiatalember, akinek a neve megmaradt, lesz az, akit feleségül vesz.

CSILLAGOK

Sok helyen gyakoriak voltak a csillagászok járőrei. Három fiúból álló csoport egy betlehemi csillagot tart kartonból. Őket is hívják betlemehari vagy gyertyatartók. Az ünnep előtti este a Három Király házról házra járt, néha fiúk kíséretében, akik játszottak és énekeltek: "Ó Három Szent Király, áldott a te napod, amikor a Szent Fiatal Királyt az égből küldték". Gyakran kaptak ajándékokat a helyiektől.

ELHELYEZKEDÉS

A helyzet Zelina területén található gratulátor vagy vendég, aki először lép be a házba karácsonyt kívánni. A pozíció férfias, fiatal és vidám volt. Ha valaki más volt - nő, idős férfi vagy gyermek -, akkor úgy vélték, hogy ez nem hoz boldogságot. Polezajnak ennie és inni kellett, hogy annak a háznak az összes állata örömmel ehessen és igyon. A falu bejárását nem bejelentették, hanem spontán módon, így a ház házigazdái nem tudták, mikor jönnek vissza. Gyakran az ágyköszöntők rövid, szórakoztató üdvözletnek számítottak, például: "Adjon Isten mindent, ami van, és ami nincs, vegye meg."

A SZENT LUCIÁT NEM varrják, nem dolgoznak karácsonykor

Szent Luciának, a látás és a szem védelmezőjének bolesnika, lányok védték a kézimunkát vagy bármit tűvel és cérnával, hogy ne "varrja" a szemét. A karácsony olyan nap volt, amikor semmit sem szabad csinálni. A házban a padlót nem szabad karácsonykor vagy Szent István napján, hanem harmadik napon, Szent János ünnepén mozgatni. Úgy gondolják, hogy az új évhez való hozzáféréshez a lehető legtöbbször, akár kilencet is fel kellett söpörni a mezők gyommentesek voltak. Az istállót karácsony második napján, Szent István napján takarítani lehetett. Gyorsan etették a kincset, mert az összes szükséges szénát és szalmát előre elkészítették.

Zágráb megyei turisztikai testület